Le Tour De France

Ahogy ígértem, jelentkezem a beszámolómmal. Az eddigi tapasztalatok elég szegényesek, hiszen egyetlen szakaszt játszottam le, de későbbiekben majd írok egy rendes tesztet is a nagyérdeműnek.

Kezdjünk is bele. Tegnap hazaérve boldogan láttam, hogy az Xbox-os verzió is felkerült a világhálóra, így gyorsan le is töltöttem. Mivel itt nem kell serialokkal szenvedni, mint a PC-s játéknál, ezért kis is írtam, és tettem is be a boxba kipróbálásra. Félelmem megvolt, hogy nem fog menni, mert előttem másoknak nem indult el, de szerencsére ilyen probléma nem fordult elő. Indulásnál a jól megszokott videók jöttek, de be kell, hogy valljam, nem néztem végig, mert jobban vártam magát a játékot.

A menü hozza a Cyanide stílusát: semmi extra. A beállításokban a hangerőt lehet állítani, és semmi mást. Ez kicsit érdekes volt számomra. Lehet választani Tour módot, és egy szakaszos játékot., illetve egy oktató részt, ahol képekben elmondja, mit is kéne csinálni. Nos, a mai világban ez édeskevés, nem hiszem, hogy olyan nagy meló lett volna egy oktató szakaszt csinálni,a hol mindent szépen elmagyaráztak volna és lehetett volna gyakorolni is.

Természetesen idő hiánya miatt egy szakaszos verziót próbáltam ki, azon belül is egy hegyi szakaszt. Csapatnak a Saxot, versenyzőnek meg Conti bácsit (meglepő, mi? :D ). Érdekes, hogy a segítőket is ki lehet választani, bár ezzel nem foglalkoztam. Szakasz betöltése közben hasznos információkat kaptam a képernyőn, hogy melyik gombbal mit is lehet csinálni. Röviden: X-el rövid vezetésbe lehet beszállni, én igazából ezt arra használtam, hogy tapadjak az előttem lévőre, így nem kellett állandóan a sebességgel küszködni, és az irányításba is besegített. A-val lehet támadni, B-vel lehet gyorsulni, és az Y-al fékezni. Ez a későbbiekben majd fontos lesz. Hátranézni is lehet a versenyzővel, illetve a stikkel meg irányítani a peletonban. Megjegyzem, hogy nem lehet átmenni a versenyzőkön, se lemenni az útról, dicséretes, hogy sikerült ezt megoldani. Viszont komolyan figyelni kell így, hiszen egy kis kihagyás, és már hátul is vagyunk, onnan felérni meg nem könnyű.

Végre elérünk az érdemi részhez, elindul a szakasz. Elöljáróban annyit, hogy nem kell mind a 200 km-t végigszenvedni, hanem bizonyos mennyiségű kis szakaszokra van tagolva az adott szakasz. Ez azt jelenti, hogy kb. 15-20 km-es etapokat kell teljesíteni. Olyan szempontból jó, hogy rövidebbek a szakaszok, viszont még így is túl hosszúak ezek az etapok véleményem szerint, plusz az etapok közti részbe nem lehet beleszólni, az teljesen a gépre van bízva. Még nem volt olyan dolog, ami kifejezetten zavart volna ebben a megoldásban, de félek, hogy egy tour lejátszása alatt fogok ezzel szívni. Szóval betöltődik a szakasz, és megkaptam Conti irányítását. Az elején persze azt se tudtam, hogy most mi van, eszik vagy iszik a játékot, de az első etapban kezdtem rájönni mindenre. Lehet kérni a csapattársakat, hogy segítsenek, vagy hogy vezessenek, akár azt is, hogy támadjanak. Meg tudom őket kérdezni, milyen erőben érzik magukat, egy szóval mindent. Be lehet szólni a csapatautónak, adjanak már tájékoztatást, ki szökik, ki szakadt le, illetve tudom kérni a másik csapatokat, hogy segítsenek a szökevények üldözésében. Ez a része elég jó lett, bár kicsit macera állandóan nyomogatni a gombokat. :) Ami nagyon hiányzott, az a vízkérés, illetve hogy nem magunknak kell táplálkozni. Az még egy komoly taktikai lehetőséget rejtett volna magába. Az irányítás egyszerű, csak figyelni kell. Ez a része jó lett a játéknak, még arra is figyeltek, hogy a támadásnál nem rögön indul meg a versenyzőnk, hanem van az a pici megtorpanás, mint az életben is. Ami nem tetszett, hogy hegyen pl. Conti nem a pörgős ritmusban ment fel. Ezt igazán elvárhatnánk egy ilyen stílusú játékban. Másik, hogy a versenyzők fizikai tulajdonságainak kidolgozása botrányos, mindenki ugyanúgy néz ki, semmi egyedi vonás. Ezen lesz még mit fejleszteni. A grafika amúgy jó, élvezetessé teszi a játékot, bár véleményem szerint a PCM grafikája szebb. De legalább lesz hová fejlődni. :) Nagy negatívum, hogy nagy nehezen elértünk az utolsó hegyre és még mindig 70-80 ember volt a csoportunkba, ami szokásos PCM betegség. Szerencsére a végére sikerült az oda nem illő kerekeseket leszakítani, így elég jó kis csata alakult ki Andy és Conti között, sajnos tapasztalatlanságom miatt korán előttem a puskaporomat, így Andy lehajrázott. Sebaj, elsőre nem rossz a 2ik hely. A játék érzése tök jó volt, komolyan, mintha a touron lettünk volna, néha még a kép is olyan volt, mintha a motoron ülnék és nézném a versenyt. Saját véleményem szerint a sok kis etapot hanyagolhatták volna, illetve opcióban lehetett volna választani, hogy rá akarunk-e menni a hegyi trikóra, vagy sem, mert így majd 30 perc volt egy szakasz, ami kicsit hosszú. (Szakaszok úgy lettek kiválasztva, hogy minden rajt és cél benne van, illetve a sprint kapukra illetve a hegyi trikóra lehet rámenni, illetve némelyik időfutamot teljes egészében le lehet játszani, és ha minden igaz, minden szakaszon választhatsz ember, kivel vagy.)

Véleményem eddig, hogy a játék jó lett, bár sok lehetőséget kihagytak. Előre látom már, hogy ha valaki végigviszi a tour, onnantól kezdve nincs más lehetősége, hiszen semmi más szakaszt nem tettek bele a készítők. Én személy szerint kifejezetten örültem volna egy karierrnek, ahol egy saját versenyzőt lehetett volna kinevelni, de bízzunk benne, hogy sikeres lesz a játék, és jövőre már ilyet is beletesznek a készítők.